Gazdasági adottságai es forgalmi-földrajzi helyzete miatt Pannónia a legrégibb idök óta lakott. Ezen területen még a római idök óta jelentös forgalmi útvonalak vezettek. Mellettük létrejöttek jelentös római városok mint Mursa (Eszék), Sopianae (Pécs) stb. Római tartomány cimét viselte a terület, késöbb oszlott kisebb kormányzati egységekre. A Szlávok melett, melyek a nagy népvándorlások után megtelepitették a Pannon síkságot, letelepednek a késöbb érkezett Magyarok. A Közép-dunamenti síkságon letelepedett Magyarok a legerösebb politikai-állami közösséget képezik, mely a 12. században uralja az egész pannon területet. A 16. századi török megszállások megszakitják a magyar fölényt. A 17. század végén és 18.század elején lezajlott harcok után, a török fölény letörése után, Magyarország közösen Ausztriával (késöbb Ausztria-Magyarország) ismét átveszi az uralmat ezen területen.

1918.-ban, Ausztria-Magyarország felbomlása után, az eddig egységes államjogi terület felosztásra kerül az államok között, amelyek területén keletkeztek (Magyarország, Jugoszlávia valamint Austria, Románia es Chehszlovákia szélrészei). Miután 1991-ben felbomlott Jugoszlávia, a jugoszláv állami terület pannon részén új államok jönnek létre: a Jugoszláv Szocialista Köztársaság, Horvát Köztarsaság es Bosznia-Hercegovina.